Archivum

Szótár ajánló: Mezõgazdasági szótár

Ha egy megbízó elõször keres fordítót/fordítóirodát a piacon, igen meglepõdhet az eltérõ árképzési technikák láttán. Amennyiben bekért öt-hat árajánlatot, a lakáshitelek és áruhitelek kínálati piacán érezheti magát és csak nagyon nehezen tudja összehasonlítani az árakat. Itt nincs THM, hogy valamelyest irányt szabjon az értékelésnek. Természetesen reméljük, hogy az ár nem az egyetlen és kizárólagos értékelési szempont. Most azonban nem foglalkozunk a minõség és a szolgáltatási színvonal kérdésével (amíg azok nem állandóak és egyenlõk minden fordítási szolgáltató esetében, az ár nem is lehet az egyetlen értékelési szempont).

Két alapvetõ tényezõ határozza meg a fordítási végösszeget, és ezek figyelembe vételével már könnyebb az értékelés is.

Ragaszkodjunk a karakter szerinti elszámoláshoz. Ennek használata ma már igen elterjedt, egyszerûsége miatt. Az oldalankénti ár megtévesztõ lehet, igen könnyû ugyanis a szolgáltatónak akár 30%-kal is megnövelni a formázás révén az oldalszámot (gondoljunk csak vissza egyetemi/fõiskolai éveinkre, valamint arra, hogy a szakdolgozat- vagy házidolgozat írás véghatáridejének szorításában milyen gyalázatos tettekre is voltunk képesek: néhány gyors kijelöl-formáz parancs és az addig 28 oldalas remekmûvünk immár 40 oldalon terpeszkedett, anélkül, hogy akár egy betût is hozzáírtunk volna).

A karakter szerint elszámolás végtelenül egyszerû, a Word szövegszerkesztõ program még a lábjegyzeteket is bele tudja venni. Ha a szolgáltató gyanúsan magas karakterszámot ad meg (szövegdobozok, Excel fájlok, ábrák, stb. esetén), kérjük el azt az elszámolási célból készített Word fájlt, amivel dolgozott.

Tehát a Word minden karaktert kiszámol. De mi alapján?

a) Forrásnyelvi karakterszám:
    Itt nagyon egyszerû a dolog. Az Ön által leadott anyag karakterszáma az ár alapja. Elõnye az, hogy mivel a forrásnyelvi szöveg karakterszáma állandó, Ön azonnal forintra pontosan tudni fogja, hogy mennyit is fog fizetni. Hátránya, hogy ez a szolgáltatónak nem elõnyös (az elkészült más nyelvû /célnyelvi/ fordítás karakterszáma általában magasabb a nyelvi különbözõségek miatt), ezért általában eleve magasabb árat ad meg.

b) Célnyelvi karakterszám:
    Az elszámolás alapja az elkészült más nyelvû fordítás karakterszáma. Hátránya, hogy a megbízó a rendeléskor nem fogja tudni pontosan a végösszeget a fentiekben említettek miatt. Elõnye, hogy itt a szolgáltató pontosan annyit kap, ahány karaktert beütött a klaviatúrába, ezért általában az ár is reálisabb (a célnyelvi karakterszám kevesebb is lehet a forrásnyelvinél!)

De milyen karakter?

Itt már súlyosabb kérdések jönnek. Az elõzõ pont inkább ízlés és aktuális kedélyállapot kérdése, itt azonban a döntés már húsbavágó.

a) Szóköz nélküli karakterszám:
    A szolgáltató a Word szóköz nélküli karakterszáma alapján számol el. Fontos tudni, hogy a szóközzel számolt anyag karakterszáma 10-15%-kal haladja meg a szóköz nélküliét. Mi a különbség? A szóköz, a space a billentyûn.

b) Szóközzel számolt karakterszám:
    Ebben az esetben a végösszeg biztosan 10-15%-kal magasabb lesz. „A szóközökért is fizessek? A semmiért?” háborodhat fel minden jóérzésû megbízó. Meg kell azonban jegyezni, hogy a fordítónak a space gomb lenyomása éppen ugyannyi idõbe és erõkifejtésbe kerül, mint az ABC összes többi betûje. Nehéz lenne azonban alátámasztani azt, hogy a space gomb leütése éppen annyi kreatív agymunkát emészt fel, mint az ABC többi betûje.

Itt furfangos dolgok következnek. A legtöbb fordító/fordítóiroda általában az egy munkanapra esõ karaktermennyiség alapján szabja meg árkategóriáit (normál, sürgõs, azonnali). Mi van, ha másnap délelõttre egy 8 ezer karakteres szerzõdést kell lefordíttatnunk, mert ha nem, akkor fõnökünk, Herr Gübehlchweinstabelfurt vagy Mr. Highclearwaterfield, másnap egy selyemzsinór kíséretében adja át felmondásunkat (e helyzetek és nevek a képzelet szüleményei, a száraz szakmai szöveg színesítésére szolgálnak, és semmiképpen sem tükrözik sem a szerzõ véleményét, sem a jelenlegi hazai közállapotokat).

Nem mindegy, hogy egy fordítóiroda napi 10 ezer vagy 5 ezer karaktert vállal egy munkanapra. Az elsõ esetben beleférünk a normál határidõbe, a másodikban azonban már általában 35-50%-kal többet fogunk fizetni.

A fentiekben egyáltalán nem számoltunk a mennyiségi (hatalmas terjedelmû szövegekre) vagy rendszeres megrendelõknek adott egyedi kedvezményekkel, nem vettük figyelembe, hogy mit tartalmaz az alapár (lektorálás, anyanyelvi lektorálás, szövegformázás, archiválás, nyomtatás, stb.), milyenek az érintett nyelvek (gyakori vagy ritka).

Ha összegezni szeretnénk a fentieket, nézzük meg egy példán a konkrét árképzést.

A Fuszekli Bt. EU-s pályázatához szeretne 48 341 szóköz nélkül számított (szóközzel együtt 54 142) karakternyi pályázati anyagát magyarról angolra lefordíttatni. Hétfõ reggel tudná átadni a fordítónak az anyagot Word dokumentumban és péntek du. 15:00-ra szeretné visszakapni. Minõség és ár nem számít, csak olcsó legyen és jó (tételezzük fel, hogy a megbízó a célnyelvi fordítás karakterszáma alapján történõ elszámolást választotta, és az elkészült fordítás karakterszáma 2%-kal kevesebb lesz, mint a forrásnyelvi dokumentum, bár ellenkezõ nyelvirány esetén ez mindig fordított).

Négy irodától kér be ajánlatokat:

A B. fordítóiroda nyert (természetesen ismételve, hogy a kiválasztás alapja kizárólag az ár, mert minden többi feltétel megegyezik).

A. és B. irodák hiába adtak meg ugyanazon árat, A. szolgáltató kevesebbet vállal, ezért már a teljes anyagot sürgõs kategóriába sorolja.

D. iroda pedig hiába vállal pontosan kétszer annyi munkát naponta, mint C., mivel szóközzel együtt számol, ezért már nála is a sürgõs kategóriába esik a munka.

Ugyanazon megbízásnál 60%-os eltérések is elõfordulhatnak a fizetendõ végösszegben.
Ezért semmiképpen sem elég csak a karakter ár alapján választani, hiszen eszerint a D. iroda nyert volna, amely árban a legolcsóbb (C.-vel együtt), viszont kétszer annyit vállal, mint C.
A végén pedig kiderült, hogy mégis õ a legdrágább, árképzése miatt.